A konferenciáról digitális Konferencia Füzet fog megjelenni a honlapon, illetve a plenáris előadásokról készített videók is hamarosan feltöltésre kerülnek.

 
2010. november 14-én került sor az Oktatásért Konferenciára, Dr. Réthelyi Miklós miniszter fővédnöksége alatt. Az eseménynek a Budapesti Kongresszusi Központ adott otthont, ahol mintegy 1000 igazgató, intézményvezető, pedagógiai szakértő és tanár volt jelen. A rendezvény kiemelkedő témája a tehetséggondozás volt, mind hazai, mind pedig nemzetközi vonatkozásban. A konferenciák sorából a rendezvényt az emelte ki, hogy a világhírű szingapúri és izraeli modellt a saját országuk szaktekintélyei mutatták be itt Budapesten.

Az eseményt Dr. Báthory Zoltán (az MTA korábbi elnöke) az Oktatásért Közalapítvány kuratóriumi elnökeként nyitotta meg, majd Prof. Dr. Csermely Péter, a Semmelweis Egyetem professzora, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke tartott előadást „Magyar tehetség hálózatok a Kárpát-medencében” címmel. Csermely Péter hangsúlyozta, hogy Magyarországon sokkal több tehetség van, mint ami hasznosul. „Rejtett tehetségből sokkal több van, mint azokból, akiket tényleg felismerünk. Tehetségtelen ember nincs is. A tehetséggondozás - hitünk és tapasztalataink szerint - a fogantatás pillanatától a halál pillanatáig tart. A tehetséget - amellyel megáldotta a sors az embert – fontos, hogy haszonra, tényleges kibontakozó tevékenységre tudja váltani.
A tehetséggondozás nemzetközi aspektusait három külföldi előadó ismertette. Elsőként Prof. Franz Joseph Mönks az Európai Tehetségtanács örökös elnöke beszélt az európai tehetséggondozásról. „Az iskolai keretek közt történő oktatás legfőbb nehézsége az egyének sokszínűsége. A mindenkori oktatási törvények legnagyobb hibája, ha nem veszik figyelembe az egyének közti különbségeket.
Majd Mrs. Shlomit Rachmel, izraeli Oktatási Minisztérium, főosztályvezetője mutatta be Izrael nemzeti tehetségprogramját. Ismertette az Alaptantervet, amely meghatározza, hogy a diákok milyen ismereteket, kulturális, szociális és erkölcsi alapokat sajátítsanak el az iskolarendszerben, de egyúttal rugalmasságot is biztosít az emberek eltérő csoportjai számára saját céljainak megvalósítására.
A plenárisülés utolsó két előadója pedigDr. Tan Bee Geok, szingapúri Oktatási Minisztérium, Tehetséggondozó Program igazgatóhelyettese és Dr. Quek Chwee Geok voltak. Ők Szingapúr nemzeti tehetségprogramjáról beszéltek, valamint az oktatás filozófiáról, amelynek egyik alapja az, hogy meg kell adni a lehetőséget minden diák számára, hogy képességeit megmutassa, valamint el kell fogadni a diákok képességbeli különbségeit.
Ebéd után kerültek sorra a szekcióülések, ahol egyrészt az iskolák a tehetséggondozásban betöltött szerepe került megvitatásra, másrészt a kollégiumokban folyó tehetséggondozó és felzárkóztató munkával ismerkedhettek meg a jelenlévők. Ezzel párhuzamosan összesen 11 workshop keretében sajátíthattak el különböző tehetséggondozó módszereket az érdeklődők.
A nagy számban megjelent résztvevők visszajelzései is megerősítették a szervezőket, hogy a jövőben az elméleti ismereteken túl mind a hazai, mind a külföldi módszertanokat illetően, ezek megismerésére, gyakorlati elsajátítására van a legnagyobb igény a pedagógusok, szakemberek részéről.